A BIZALOM NÉLKÜLI KAPCSOLAT

Mondhatnánk ilyen nincs, de mégis van. Valahogy azt érzem mostanában hogy a férfiakba bele van kódolva a csajozás, az egójuk növelése, a flört, és a kalandvágy (na most milyen újat mondtam...) és akiben esetleg ez nem lenne meg, vagy elfojtja magában az már nekünk nőknek nem is kell. Nekünk mindig a menő macsó kell, akire felnézhetünk, aki jól néz ki, és aki mindezek mellett átvált seggfej üzemmódba miután beetetett minket. És ha jól beetetett, akkor onnan mi már nem menekülünk.




Szóval adott egy nő, és egy férfi, és egy kapcsolat. Nem tudok az ismerettségi körömben olyan kapcsolatot mondani, ahol legalább incifincit ne rendült volna meg a bizalom valamelyik fél (leginkább nő) részéről. Megnéz más lányt, dugdossa a telefont, sunyul, stb. Mind mind arra ad okot, hogy féltékenykedjünk, és összeesküvés elméleteket gyártsunk. Ha ne talán tán eljut odáig a dolog, hogy meg is csalna a kedves, akkor a bizalom kettétörik. Megint nem mondtam ujdonságot, de ilyenkor jön az évődés, kidobjam, ne dobjam, az önérzet, a becsület, ha visszafogadom lenéznek a barátnőim és stb. Nincs jó recept arra, hogy mit kell ilyenkor tenni, én fogadtam vissza már úgy férfit az életembe, hogy tudtam, hogy megcsalt. Hogy jó ötlet volt-e? Hát... Nem tudom. Hiszek a sorsban, és magamban is, hogy nem véletlenül érztem úgy, hogy ezt kell akkor tennem, ezért én senkit nem ítélek el, ha hasonlóan cselekedett. Hiszen a lónak is négy lába van mégis megbotlik, és sokszor ezt a megcsalás dolgot véleményem szerint mi nők értékeljük túl, és látunk bele több dolgot mint ami.



Nos tehát akkor van egy visszafogadott férfiúnk, bizalom meg nyema. Ha valaki olyan fantasztikus személyiséggel rendelkezik mint én, az tudja, hogy lehet mosolyogva, szeretve gyilkolni, és büntetni. Sajnos vagy nem sajnos, én vagyok az az ember, aki bárkinek megbocsát, viszont nem felejt, és ezt szereti is a másikban tudatosítani. Mindennap. Úgy ötször. Vagy tízszer. A legbirkatürelműbb, és legjobban igyekező férfit is képes vagyok ezzel az öngyilkosság (vagy az én meggyilkolásom) szélére taszigálni. Naponta szembesíteném vele hogy én mennyire fasza vagyok, hogy őt visszafogadtam, és ő meg mennyire egy genya hogy ezt tette velem. Jó, sokszor meg is teszem ezt, de marha nehéz levetkőzni, ugyanis az ilyen emberek mint én, akik utálnak haragban lenni általában ezt teszik.



Na de így mi értelme van egy kapcsolatnak? Semmi. Pont semmi. Keseríted a saját életed azzal, hogy magadat magasztalod, és a másikat próbálod elnyomni. Ha valamit megtanultam a nem hosszú pályafutásom során a férfiakkal kapcsolatban, akkor az az, hogy utálják a basztatást. Így ez egy ördögi körré fog alakulni. Te basztatod, mert ezt tette, naponta a képébe vágod (ha rendes vagy csak heti 1x emlékezteted rá) és onnantól mindig azt fogod keresni - ha akarod ha nem - hogy mikor követi el a legkisebb hibát is, hogy azt is a fejére olvasd. Szar így élni, mondom én tudom, mert átéltem. Görcsbe rándult minden alkalommal a gyomrom,mikor megcsörrent a telefonja hogy biztos egy másik nő, biztos most is hazudik... Ha nem vette fel a telefont akkor ugyanez, és még sorolhatnám. És a rettentő jó természetemnek hála ezeket nem tudtam magamban tartani. Persze legbelül szörnyen évődtem, hiszen szerettem, és nem akartam elveszíteni, azt akartam, hogy ne legyen másé, és ekkor elkezdtem hozzá görcsösen ragaszkodni. És tudjátok, a vizet is csak akkor tudod a markodban tartani, ha nyitva van a tenyered, amint összezárod mind kifolyik. A férfiak is ilyenek. Amint elkezdesz hozzá görcsösen ragaszkodni, és anyatigrisként a széltől is óvni, ő menekülni akar tőled, bármennyire is szeret.



Milliószor összevesztünk, milliószor végződött bőgéssel (részemről) beszélgetés, és mindig oda lyukadtunk, hogy én két hüppögés között közöltem a sérelmeim, és hogy nekem mennyire fáj amit tett, és hogy ő ezt nem érzi át. Sokszor semmit nem szólt, csak némán ültünk egymás mellett, de egyszer elmondta őszintén, amiért nagyon hálás vagyok, hogy hogyis teljes ez az ördögi kör. Ugye megszakadt a bizalom, én akkor dönthettem, hogy ágyesz bugyesz ki merre lát, vagy forever together lávcsi romcsi. Az utóbbi mellett döntöttem, pedig senki nem fogott pisztolyt a fejemhez. Ha pedig így döntöttem NEKEM kell viselni a keresztjét, és nekem kell feldolgozni azt ami ezzel jár. Nem feszítheti magát keresztre ezért, és nem is várható ez el senkitől. De ha már így döntöttél, és tényleg esélyt akarsz adni a kapcsolatnak nem csak büntetni a másikat, akkor viselkedj is úgy. Hiszen a kör másik fele, hogy az állandó basztatás miatt nem akar majd veled lenni, nem fogja veled jól érezni magát, minden találkozótok alkalmával ugyanoda lyukadtok ki, ő egyre kevesebbet akar veled lenni, te még bizalmatlanabb leszel és így tovább újra és újra.



Szóval mi a teendő?

Ha azt érzed, hogy a bizalom végleg elveszett akkor ott van az a pillanat hogy el kell engedned a másikat. Ne nyírd őt, se magadat, hiszen ettől csak leépülsz és nem utolsó sorban az idődet is vesztegeted. Próbáld magadban ezt az egészet lecsupaszítani, és mérlegelj, hogy van-e értelme maradni, meg tudsz-e bocsátani tiszta szívből? Mert ez az egész kulcsa. Ha csak egy pici szálka marad benned, akkor kár az egészért, ott lépni kell, és nem kell a 56734. esélyt is kiosztani. Ha viszont tiszta szívből megbocsátasz tényleg viselkedj úgy hogy újra boldog legyen ha veled van! Igen, mondhatnád azt, hogy na persze még én tegyek ezért mikor ő volt a szemét?! Minden kapcsolat két emberen áll, és csak ismételni tudom magamat, ha ez eszedbe jutott akkor régen rossz. Akkor ott el kell engedned. Ha pedig szereted, akkor ne játszd a sértődött királylányt hanem tényleg bocsájts meg neki, és viselkedj is úgy, próbálj meg boldog lenni. Ha nem megy, akkor nem kell eröltetni.



Kisülhet-e jó egy ilyenből?
Ha tiszta szívből megbocsátasz, akkor igen, azt hiszem akkor még talán jobb is lehet a kapcsolat, mert azt ha tiszta szívből megbocsátasz megérzi a férfi, és olyankor igazán elkezdi ezt értékelni. Sőt azt gondolom, ha az igazival van dolgod, vagy olyannal, aki tényleg szeret és csak egy botlás volt, annak többet eszébe sem jut másra nézni, mert bele halna, ha még egyszer ilyen fájdalmat okozna neked. Neked is tenned kell azért, hogy ez az egész újra jól működhessen, és csak akkor bocsáss meg tiszta szívből és feltétel nélkül ha újra tudsz neki bizalmat szavazni.